Vissza a Tartalomjegyzekhez

A MAGYAR NEMESSEG EGYEDI VONASAI

A tarsadalmi rendszer,a vilagszemlelet, az intezmenyek amibe beleszulettunk jogosan kepezik erdeklodesunk targyat. Hasznunkra valhat tudni hogyan jottek letre, milyen celt szolgalnak es van-e mod oket hasznosabba tenni.

Szamomra ugy tunik, hogy a legtobb tarsadalomban a fejlodes folyaman eloall egy olyan helyzet amikor a csoport, nevezhetjuk nemzetnek is, fonnmaradasanak kulcsa egy olyan tarsadalmi reteg kifejlodese amelynek tagjait sokkal inkabb eszmei mint anyagi meggondolasok vezetik, akik ugyanakkor kepesek vagy hajlandok vezetesre, es nem riadnak vissza aldozathozataltol sem. Termeszetesen ezen tulajdonsagok parosulasa annyira valoszinutlen, hogy az ilyen egyenek szama szazalekaranyban soha sem lehet magas.

Velemenyem szerint Europaban a nemesseg intezmenyenek kialakulasa egy ilyenfele fejlodesi folyamatnak volt az eredmenye. Ennek az eszmei mozgatoja a keresztenyseg es a trubaduri erzekiseg furcsa otvozete volt, amely az eszmeiseg es az erzekiseg keveredesebol, azaz az igazi emberi mivoltbol vette letet.

Europaban a nemesseg intezmenye egy kivaltsagokkal rendelkezo vekony tarsadalmi reteget hatarozott meg amelynek tagjai egy magasabb erkolcsi szintet vallottak magukenak, amely csoportba a beavatas az ezen meggondolasok altal sugalt cselekmenyek elkovetese leven tortent es ahol a csoporthoz valo tartozas feltetelezett egy olyan eletformat amely az eloirt erkolcsi normakhoz valo ragaszkodast tukrozte.

Nyugat Europa feudalis tarsadalmaban a nemesseg a kiraly es az orszag tobbi lakoja koze volt ekelodve es a nepesseg egy vagy ket szazalekat kepezte. A nemessegen belul tovabbi alosztalyok alakultak ki. Peldaul Angliaban a legmagasabb fokozatot a “duke” kepezte, ezalatt kovetkezett a “marquis”, ezalatt volt az “earl”, azutan a “viscount” majd a “baron” fejezte be a sort. Ez a rangsorolas gula alaku kepzodesre emlekeztet, ahol a gula csucsat a kiraly kepezte aki a duke-nak parancsolt, a duke a marquis-nak, a marquis az earl-nek, az earl a viscount-nak, a viscount pedig a baron-nak. A tarsadalom legnepesebb reteget a jobbagyok kepeztek akik parancsoloja az a foldesur volt, akihez tartoztak.

A Tortenelmi Magyar Nemes

A magyar nemes “harcolo”, latin kifejezessel “bellator” volt akinek a magyar nemesi jogok alapjan ket privilegialis tenyhez volt jogcime: a szabad foldbirtoklashoz es a szabad fegyverforgatashoz. A szabad foldbirtoka elleneben o “verevel adozott”; azaz az orszag vedelmere keszen allott harcba menni es eletet aldozni. (Ban, P.: Magyar Tortenelmi Fogalomtar, 2. kotet, 51. oldal, 1989, Budapest.)

Figyelemre melto, hogy Magyarorszag nemesei tobb fontos pontban kulomboztek a tobbi europai orszag nemeseitol:

(1) A magyar nemesseg etnikumat tekintve nem volt homogen, hanem egy nemzetisegileg kevert csoportot kepezett . Alkoto elemei a honfoglalo magyarsag szabad harcosai, a kulfoldrol jott nemesek – akik mint uldozottek, vagy kalandorok vagy idegen kiralynok kisereteben levo lovagok jottek az orszagba, es a helyi nepcsoportok also retegebol folemelkedett harcosok.

(2) Kivaltsagait tekintve azonban a magyar nemesek egyformak, azaz egyenranguak voltak. Jogilag Magyarorszagon a “nemesek demokraciaja” uralkodott, ahol minden nemesnek egyenlo joga volt fuggetlenul attol hogy mennyi hatalom vagy fold volt a birtokaban. A korabban emlitett angol peldaval szemben egy magyar nemes nem tartozott felelosseggel vagy huseggel egy masik nemesnek, egyedul a kiralynak, helyesebben maganak a koronanak.

Magyarorszagon a kiraly es a nemesek egymas iranti viszonyat ket jogi okirat rogzitette le. Ezek kozul az elso az “Aranybulla” amely az elso Magyar alkotmanynak tekintheto. Mint tudott, ezt 1222-ben II. Andras kiraly adta ki a magyar nemesek osztonzese folytan amelynek celja bizonyos nemesi es kiralyi jogok biztositasa volt. Az ezen okmany legtobbet megtagadott es kijatszott 31. pontja felhatalmazta a nemeseket a kirallyal szembeni engedelmesseg megtagadasara abban az esetben ha a kiraly a torveny elleneben jar el.

A masik jogirat “Tripartitum Opus” vagy “Harmaskonyv” neven ismert amelyet  1517-ben Weboczi Istan nador allitott ossze es amely az akkor ervenyben levo nemeseket erinto szokasjog osszeirasat es magyarazatat kepezi. Ebbol azt a reszt kivanom kiemelni amely a “Szentkoronatan” neven ismert. Werboczi ramutat arra hogy a kiraly es a nemesek nem tudnak egymas nelkul meglenni, hiszen a nemesek valasztjak a kiralyt es kiraly adomanyozza a nemesseget. Ezen kozben szukseges, hogy mind a kiraly mind pedig a nemesek a Szent Korona szellemeben, azaz az orszag torvenyei szerint es azok vedelme alatt cselekedjenek. Ezen muben a kiralyi korona egy mitikus fogalomkent jelenik meg ahol a Szent Korona olykor torvenyesseget, maskor a tenyleges allamhatalmat illetve annak gyakorloit jelenti. Atforditva modern terminologiaba a Szent Korona tana egy jogallamot fogalmaz meg ahol mint a kiraly mint pedig a nemesseg intezkedesei jogi szabalyok altal vannak korlatozva, azaz ahol nem despotizmus hanem joguralom a meghatarozo elem.

Mas allamok retegezett gula rendszerevel szemben a magyarorszagi nemesseg joghelyzete egy kerekhez hasonlithato ahol a tengelypont a kiraly es a nemesek az abroncs menten vannak elhelyezkedve, valamennyien egyenlo kullo hosszussagra a kiralytol (Vajay, Sz. 8. oldal).

(3) Magyarorszag viharos tortenelme szamtalam alkalmat adott egyenek szamara, hogy kepessegeiket bizonyitsak es nemesi rangba emelkedjenek. Az evszazadok folyaman ez egy szokatlanul nagy szamu nemesi reteg kifejlodesehez vezetett. Magyarorszagon a 18 szazadban a nepesseg 10 szazaleka volt nemes, valamennyi orszag kozott a legmagasabb aranyszam (Vajay, Sz., 11. oldal).

(4) A magyar nemesseg egy tovabbi megkulombozteto jellege az oroklodes torvenyeben talalhato. A magyar nemesseg koreben gyakorolt oroklodesi szokasok reszben az osi tozsi rendszerben, reszben I. Istvan kiraly rendeleteiben, reszben az Arany Bullaban, reszben pedig a Nagy Lajos kiraly altal 1351-ben kiadott “Osisegi Torvenyben” talaljak gyokereiket. A vegezetul kialakult rendszerben az orokles joga a szarmazason alapult. Ezen modon biologiai gyermekek, lanyok es fiuk egyforman es egyenlo mertekben orokoltek szuleiktol. Feltestverek csupan a biologiai szulotol voltak jogosultak oroklesre. Ha gyermekek hazassag utjan vagy torvenyes orokbefogadas utjan kerultek a csaladba ugy ezen gyerekek a biologiai gyerekekkel azonos modon jogosultak orokolni. Ha egy csalad teljesen kihalt (“magva szakadt”) akkor a birtok visszakerult a torvenyes uralkodo, mint a Szent Korona kepviseloje, kezebe. A legtobb europai allammal ellentetben Magyarorszagon a “primogenitura” vagy elsoszulettsegi jog nem volt gyakorlatban. Amig a magyar rendszer igazsagosabb mint a primogeniture, ahol az elso szulott fiu orokol mindent, addig a magyar rendszer hatranya az volt, hogy gyorsabban vezetett a csaladi vagyon felaprozodasahoz.

Az Ujabb Idok Magyar Nemese

A korabban elmondottakbol kovetkezik, hogy sok nemes, szegeny es gazdag, megtartotta kapcsolatat es osztotta eletmodjat azon nepcsoporttal amelybol szarmazott. Midon a kornyezetukben elo nep sinylodeserol tudomasuk lett gyakran a nemesek valtak a valtozast kovetelo mozgalmak vezetoive, nem ritkan eletukkel fizetve erte. Gondoljunk csak Bank Banra, Dozsa Gyorgyre, Bocskay Istvanra, Zrinyi Miklosra, Wesselenyi Ferencre, Thokoly Imrere, II. Rakoczi Ferencre, Martinovics Ignacra, Szechenyi Istvanra, Kossuth Lajosra, Karolyi Mihalyra, stb. Lazadasuk eseten, nem ritkan, hivatkoztak az Arany Bulla 31. pontjaban foglalt “jus resisitendi”-re vagy ellenallasi jogukra, legtobbszor azonban siker nelkul. Hogy idezzuk Vajay Szabolcsot (1973, 11. oldal) “Ez a nep es nemesseg kozott meglevo oszhang 1848-ban erte el csucspontjat amikor a nemesek onmaguktol indittatva lemondtak nemesi kivaltsagaikrol, nem azert mert egy lazado nep nyomast gyakorolt rajuk, hanem a sajat kezdemenyezesukre, ami altal az egesz nemzetre ervenyesse tettek az eddig csupan korlatozottan meglevo altalanos jogokat es ezaltal megteremtettek a politikai es elsodleges tarsadalmi ertelembe vett modern Magyarorszagot.”

Napjaink Nemessege

Mint fontebb kifejtettuk, az egyenlo orokosodes torvenye sok nemes csalad elszegenyedeset eredmenyezte. Mivel a vagyon elvesztese nem eredmenyezte a kivaltsagok es erdemek elevuleset es mivel a nemesseg nem volt meghatarozva es nem fugott vagyontol, igy a nemesseg Magyarorszagon nagy altalanossagban nem volt ugy tekintve mint egy elnyomo testulet. Ellenkezoleg, Magyarorszagon nemesek voltak az idegen elnyomok elleni felkelesek vezetoi es a gazdasagi fellendules es jolet eloharcosai. Ezaltal a nemesseg Magyarorszagon fokozatosan, elvesztette jelleget mint tarsadalmi osztaly es egy moralis kategoriava alakult at. Ennek folytan Magyarorszagon, a nemesseg mindinkabb egy erkolcsi megkulomboztetest kezdett jelenteni amely egy magasabb, tarsadalmat epito lelkiseget kovetelt meg. Azaz napjainkban a nemesseg nem egy kiralyi kialtvany fuggvenye, hanem egy mindenki szamara kivanatos es a szuletett nemesekre pedig kotelezoen harulo, magat tettekben kifejezo emberseg kerdese.

Napjainban az igazi nemesseg elerese mindenki elott nyitva all, jobban mint ez valaha is volt a tortenelem folyaman, azonban az arra meltonak talalas valtozatlanul ritka. Ritka, mert kivanalma most is az eszmei meggondolasokon alapulo, masokra is figyelemmel levo es aldozatok hozasara is kepes eletvezetes.

Valoban gyonyoru dolog lenne, ha a nemeseknek szuletettek mind nemeshez illo modon elnenek es hozzajuk minduntalanul tobb es tobb uj, lelkileg nemesen erzo es cselekvo, holgy es ferfi csatlakozna. Ezuton lassan a sok gonoszsag a vilagban hatterbe szorulna es egy ujabb aranykor derulhetne az emberisegre.

Nincs intezmeny amely ennel szebb szerepet remelhetne betolteni. [De szep is lenne!]

[Dr. Bartalos Mihaly, 2005 julius 4]

Vissza a Tartalomjegyzekhez