Vissza a Tartalomjegyzekhez

A BARTALOS CSALAD TORTENETENEK ATTEKINTESE

Irta Dr. Bartalos Mihaly orvos, volt egyetemi tanar, New York varosaban (2005 junius)

Csaladunk mutjanak feltarasaban sem szekesegyhazi alapitvany, sem kuria, sem pedig csaladi hagyomanyu harci, hasznalati vagy disztargyak nem allanak rendelkezesunkre. Egy helytorteneti leiras tanusaga szerint Madon az utolso udvarhaz jellegu epulet az 1950-es evek elejen kerult lebontasra (Mad-Latnivalo, 2000, Komarno). A szazadokon at tarto tatar, majd huszita, torok, Rakoczi, napoleoni, es az 1848-as harcok es a mi szazadunkban a szovjet es czeh/szlovak behatolok altali emberi eletben es anyagiakban okozott pusztitasok, amelyeket megtetoztek a csokonyosen visszatero arvizek, szuksegesse tettek a tulelok szamara hogy eletuket minduntalan a romokbol ujra kezdjek. Igy tehat egy nehany szereny egyhazi adomanyon kivul, amelyek eleink nevet orzik, csaladunk kutatasaban elsosorban irasbeli emlekekre vagyunk utalva.

A TELEPULES HELYE

A Budapesten a Magyar Orszagos Leveltarban orzott adatok alapjan megallapithato, hogy a mai Bart[h]alos csalad elodei tobb szaz even keresztul a Csallokozben eltek. Magyarok reszerol tudott, hogy ez a tortenelmi Magyarorszag nyugati reszeben talalhato a Duna partjatol eszakra fekvo terulet amely jelenleg azonban a Szlovak koztarsasag reszet kepezi. Ezen Barthalosok nemesi kivaltsagokkal rendelkeztek es eredeti tarsadalmi szervezetuk nagycsaladi forma volt, azaz kozosen muveltek egy kiterjett birtokot amelyet kiralyi adomany alapjan orokjogon birtak. Elodeink fo telepulese a ma magyarul es szlovakul is Mad-kent nevezett falucska volt.

Mad falu 1869-ben epult romai katolikus temploma amelyet nemes Bogyai Janos epittetett.

Az elotte az ut szelen allo kokeresztet 1885-ben nemes Bogyai Janos es felesege Bartalos Julianna epitette.

A nagymadi Mog[h] nemzetseg korai tortenetenek legfontosabb okmanya egy 1394 junius 5.-en kiadott oklevel amelynek eredetije es annak egy 1423 oktober 23.-an kiadott hivatalos masolata a Magyar Orszagos Leveltarban

megtalalhatok.

Az 1394-ben kiadott adomanylevel ket egymast atfedo fenykepe

A Magyar Orszagos Leveltar szivessege folytan.

Ezek osztalyozasi szama: DL 70397 es DL 70402. Kibocsajtoja a hol Jolsvainak hol Ilosvainak irott Leustak nador (aki negy evvel kesobb a nikapolyi csataban torok fogsagba esett es torok fogsagban is pusztult el). Ezen okirat hivatkozik az okiratban emlitettek Mad es Kismad teruleteinek birtoklasara a nagyapjuk nagyapjanak a nagyapjaig visszamenoleg – azaz a szokvanyos 30 esztendot szamitva nemzedekenkent az 1100as evekig – amely bizonyitekok alapjan “…Mad es Kismad falubirtokokat…a Madi Gyorgy fia Istvannak, a Marton fia Miklosnak, a Jakab fia Mihalynak es a Mihaly fia Domokosnak, nemkulonben a Kismadi Andras fia Istvanak, az osszes nemzetsegi testvereiknek, valamennyi orokosuknek es maradekiknak….hamisitatlan nemesseguk cimen odaitelve orokre atengedjuk, valamint meghagyjuk birtoklas, megtartas es hasonlokeppen hasznalat celjabol, a biroi hataskorunk alapjan.” (Idezet az oklevel magyar nyelvu forditasabol.)

A valoszinuleg azonos telepules legkorabbi ismert emlitese 1212-bol valo. Azon evbol valamint 1215-bol fonnt maradt egy-egy level III. Ince papatol amelyekben emlites esik “praedium Dominicus de Mogh”, azaz a Mogh-i Domokos birtokarol es az ezen Domokos jogtalan serelmeirol amelyeket Robert veszpremi puspoktol szenvedett el (Fraknoi, V.: Monumeta Romana Episcopatus Vesprimiensis 1896, I. kot. 23-26 es 31-33 old.). Kesobben de meg ugyanabban a szazadban Mogh falujarol van emlites. Ezt kovette a Mod megnevezes es ennek valtozatai, ugy mint KysMod, NagyMod, FelMod, amelyek korulbelul harom szaz even keresztul voltak hasznalatban. Ugy ezerotszaz korul egy tovabbi atalakulast figyelhetunk meg a telepules irasmodjaban midon azt Mad-kent kezdik emliteni. Valtozatai ugyanakkor mint Kis Mad es Nagy Mad jelennek meg. Ezen utobbi megnevezesek a falu kisebb reszlegere illetve a telepules egeszere vonatkoztak.

Jobboldalon Bartalos Gyula nagymadi lakos mint katona az elso vilaghaboruban

- unokaja Bartalos Gyula madi lakos szivessege folytan

A kozseg az elso vilaghaboru vegeig a tortenelmi Magyarorszag resze volt, jelenleg azonban a Szlovak koztarsasag hatarain belul fekszik. Neve hivatalosan magyarul is es szlovakul is Mad. Lakossaga ma is tiszta magyar. (Ezen Pozsony megyei Mad kozseg nem tevesztendo ossze a Zemplem megyeben levo Mad kozseggel, melynek eredete szinten hosszu idore nyulik vissza.)

A korai birtokosok tarsadalmi szervezodese

A Karpat medencet elfoglalo magyarok torzsi-nemzetsegi rendszerben eltek. Minden torzs tobb nemzetsegbol tevodott ossze. A nemzetsegek tagjai verrokonok voltak amely rokoni kapcsolat a ferfi agon volt szamon tartva. Az a terulet ahol elodeinket az 1200a evek elejen talaljuk az a Lel vagy Lehel es a Huba torzsek altal volt birtokolva a honfolgalast kovetoen (Kiszely, I.: A magyarok eredete es osi kulturaja, 2000). A torzsokon belul a legfontosabb egyenek a szabad harcosok voltak. Ok kepeztek a harcolo csapatokat. Honfoglalaskor ezen szabad harcosok es csaladjaik foldet kaptak letelepedesre es muvelesre amelyet mint egy csaladi egyseg kozosen birtak. Az egyen nem birt foldet es nem orokolhetett foldet. Nemzedekrol nemzedekre a csalad kozosen orokolte es muvelte a foldet es az egyenek munkafeladatat az idosek szabtak meg. A nagycsalad tagjai egyutt dolgoztak, egyutt unnepeltek es egyutt gyaszoltak. Az egyen dicsosege az egesz csalad tekintellyet oregbitette mig az egyen gyengesege ugyancsak kihatott az egesz csaladra. Ezen nagy csaladok tagjainak osszetarto kapcsa tobb retegu volt. Ezek koze tartozott a verrokonsag (a kozos ferfi ostol valo leszarmazas), a kozos nev , a kozos birtoklas, a kozos jogi felelosseg (Laszlo Gy.: Emlekezzunk regiekrol, 1979), es adjuk meg hozza, az egymasra utaltsag.

A korabbi szabad harcosok, miutan megtelepedtek, tovabbra is szabadok maradtak. A kapott foldek es jogok viszonsaga fejeben kotelezve voltak szukseg eseten a kiraly oldalan harcba szallni. Ezen harcosokat egy idoben a felre ertheto “varjobbagy” megnevezessel illettek. Amikor nyugati mintara Magyarorszagon is bevezettek a nemesseg intezmenyet, a most mar letelepedett es foldet biro szabad harcosok leszarmazottai, valamint a kulfoldrol bejott es letelepedett lovagok alkottak a magyar nemesseg magvat. (Kristo, Gy., Barta, J. es Gergely, J.: Magyarorszag tortenete eloidoktol 2000-ig. 2002). Ok voltak az ugynevezett “osnemesek”. A nyugatrol betelepedett nemesek, akik nehaly nemzedek multan teljesen beepultek a haza testeben, a magyar nemesekhez hasonloan nagycsaladokba tomorulve kozosen birtak es muveltek birtokaikat.

Esztergomi erseki hivatal pecsetje az 1563-bol valo varbogyai adomanylevelen

A Magyar Orszagos Leveltar szivessege folytan.

A jelenleg Bart[h]alos neven ismert csalad egy a multban Mog[h] neven ismert osi nemes csalad szarmazeka. Az eddig feltart iratok arra mutatnak, hogy a csalad alapitoja nem egy mondabeli alak volt hanem egy tenylegesen elo szemely. Ez az illeto, kinek nevet legtobbszor Mog-nak vagy Mogh-nak irtak, 1192 es 1210 kozott van emlive a korabeli tortenelmi iratokban. O egy mint hazajaban mint pedig hazajan kivul nagy tekintelynek orvendo magyar magnas volt. (Tovabbi reszletek talalhatok Mog eleterol ezen honlapban a “Mog nadorispan es lovag – a feltetelezett nemzetsegalapito” cimu reszben.)

Fegyveres konfliktusok keletrol jott tamadokkal

Amint az szamunkra akik a magyar tortenelmet meg Magyarorszagon tanultuk tudott, Magyarorszag tortenelmeben ket sajatos esemeny magaslik ki hosszanhato es atformalo kovetkemenyei miatt. Az egyik volt a Mongol betores (“Tatarjaras”) es az evvel jaro pusztitas 1241-ben, a masik pedig az Ottoman Torok birodalommal valo tobb evszazadon at tarto fegyveres osszecsapasok kora amelyet 1375-tol 1699-ig szamithatunk. Kiemelkedo itt a vesztes mohacsi csata (1526 augusztus 29) amely kovetkezmenye keppen Magyarorszag mintegy 150 even at (pontosabban a karlocai beke megkoteseig, 1699-januarig) harom reszre volt osztva. Ekkortajt Buda torok elfoglaltsag alatt volt es Pozsony volt a magyar fovaros. Magyarorszag eszaknyugati reszet szamtalan katonai eroditmeny tarkitotta ahol a magyar es a torok csapatok farkas szemet neztek, es ahol torok tamado betoresek es magyar vedekezo jellegu tamadasok napi renden voltak. Ez volt az a terulet ahol eleink eltek, haltak, kuzdottek es fennmaradtak.

Nehany megjegyzes az egyenek nevaltali azonositasahoz

Az elso papa aki igyekezett minden intezkedeset es hivatalos levelet irasban rogziti az III. Ince volt (1198-1216) es az elso magyar kiraly aki hasonlo keppen cselekedett az III. Bela kiralyunk (1173-1196). Ez az idoszak jelentette az irott adatok rendszeres elkeszitesenek es megorzesenek a kezdetet Europaban. Ezt megelozoen a vilagi elit tagjai szobeli adomany reven jutottak kiralyi foldadomanyhoz mig a nagyobb egyhazi adomanyokrol altalaban az egyhaz keszitett leirast (Kristo 2002, p. 103).

Esztergomi erseki hivatal egy masik pecsetje egy a nagymadi

Barthalos Simon reszere irott kiadvanyon 1563-bol

A Magyar Orszagos Leveltar szivessege folytan.

Az 1100s evek vegen es mar sok evvel elotte mindenkit csak egy nevvel, azaz szemelynevvel illettek meg. Ezen nevek a kesobben hasznalt nevektol meroben kulomboztek es tukroztek az egyen nepessegi hovatartozasat. Miutan 1279-ben egy a Budan megtartott zsinat kimondta, hogy nevet csak pap adhat, a nepesseg koreben az osi Karpatmedenceben hasznalatos szemelyneveket mindinkabb bibliai szemelyek, szentek es vertanuk – sokszor magyarositott - nevei valtottak fel mint “keresztnevek”. Igy fordult az elo, hogy szamunkra sok az Arpadok koraban hasznalatos szemelynev mama idegennek hangzik (lasd Fehertoi Katalin hatalmas, 895 oldalt kitolto, alapos munkajat az “Arpad-kori szemelynevtar”, Akademiai kiado 2004).

Az 1100s evek vegen bevett szokas volt hogy hivatalos esetekben ha nemesekrol volt szo megemlitsek, hogy az illeto honnan valo. Peldaul “Duha de villa Mod” a Mod falubol vagy a Mod falujabol valo Duhat jelenti. Ezt a hasznalati modot meg az 1200a evek elejen is megtalaljuk, amely azonban gyorsan helyet adott a rovidebb “Duha de Mod” formaju megjelolesnek amely viszont tobb jelentessel is birhatott; jelenthette a Mod falusi Duhat vagy jelenthette azt a Duhat aki a Mod csalad sarja volt avagy eppen jelenthette mind a kettot. Ez utobbi eset akkor allott fennt, amikor egy falut az eredeti nemzetseg birt es mint a lakhely mint pedig a lakhely lakosai ugyanazon nevvel voltak masoktol megkulomboztetve. Oseink ezen utobbi csoporthoz tartoztak es igy, az o esetukben, “de Mogh”-”de Mod”-”de Mad” (azaz mogi, modi, vagy madi) megnevezes Mog – Mod – Mad falusi lakost es a Mog(h) nemzetseghez valo tartozast is jelentette egeszen az 1400s evek masodik feleig, azaz a vezetek vagy csalad nevek bevezeteseig.

Lakohelyen beluli nepesseg szaporulat kivanatossa tette az azonos nevvel rendelkezo szemelyek megkulombozteteset. Ez hozta magaval az apa megnevezeset is. Peldaul ket Miklos eseteben amikor az egyiknek az apja Pal volt a masike pedig Simon a megkulomboztetes az apak neve altal tortent. Ezen esetben tudjuk hogy a Pal fia Miklos es a Simon fia Miklos kulonbozo egyenek. Ez a szokas az 1200as evek masodik feleben valt altalanossa.

Tovabbi nehezsegek akkor alltak elo amikor a nepesseg szaporodasa elerte azt a fokot amikor egy helysegben egyidoben tobb mint egy egyen fordul elo akiknek mint a keresztneve mint pedig az apjuk neve azonos volt. Az 1400s evektol ezen felismeres is hozzajarult a csalad- vagy vezeteknevek szeles korben valo elterjedesehez. Eleinte a vezeteknevek hasznalata es azok megvalasztasa teljesen onkenyes volt. Ezaltal elofordult, hogy egy szemely magat kulonbozo idopontokban kulonbozo vezeteknevvel illette. Igy az 1600s evek folyaman csaladunkban is elofordult hogy ugyanazon egyen magat egyszer Bogyai Gergelynek maskor pedig Barthalos Gergelynek nevezte. Ez a gyakorlat lathatolag nemcsak a kesoi kutato szamara jelent nehezseget mert kesobbi okiratokban ugy latjuk a megnevezeset hogy “Gregorius Barthalos alias Bogyai”, azaz “Barthalos maskeppen Bogyai Gergely”. Egy szamunkra kulonos megnyilvanulasa volt az onkenyes vezeteknev valasztasnak amikor egy csaladi okmanyban olvassuk, hogy a fontemlitett Barthalos maskeppen Bogyai Gergely osszejott egyezkedni testvereivel az apai orokseget illetoen, amikor is testverei a kovetkezo neveket viseltek: Barthalos Janos, Fekete Jakab, Nagy Gyorgy es Bogyai Istvan.

Torvenyileg ez az allapot csak II. Jozsef kiraly idejeben (uralkodott 1780-1790) valtozott meg aki rendeletileg tiltotta meg a csaladnevek tovabbi onkenyes megvaltoztatasat. Ezen kesobbi modositast I. Ferenc kiraly (uralkodott 1792-1835) intezmenyezett aki ugyan lehetove tette a vezeteknevek megvaltoztatasat de csak kancellariai engedellyel. Ezekutan hivatalosan csupan belugyminiszteriumi engedely utjan lehetett Magyarorszagon csaladnevet megvaltoztatni.

A Mog[h]oktol a Bart[h]alosokig

Csaladtorteneti szempontbol jelentos esemeny volt a nagymadi Mate fiainak, Bertalannak es Markusnak V. Lajos kiraly altal valo kituntetese 1453 majus 18.-an amely “foleg dicseretes katonai szolgalat”erdemeben tortent. A Bartalos nev kialakulasa ugyanis ezen Mate fia Bertalanhoz vezetheto vissza.

A pozsonyi kaptalan oklevele arrol, hogy V. Laszlo kiraly 1453 majus 18-an kelt parancsara a Naghmod-i Mate fiait Bertalant es Markot a Pozsony megyei Naghmod-on levo birtokreszbe beiktatta.

A Magyar Orszagos Leveltar szivessege folytan.

Kazmer Miklos szerint (Regi magyar csaladnevek szotara XIV-XVII. szazad, 1993, 100. old.) a bibliai Bartholomeus magyaros valtozata abban az idoben Bartalan volt. Koznyelvben a Bartalan gyakran leroviditve mint Bartal illetve Bart volt hasznalatos. Tovabba ugyan ezen idoben az –os valamint –us becezo kepzok voltak. Tehat a Bart(h)alos nev nem egyeb mint a Bartholomeus-bol leforditott Bart(h)alan roviditese Bartal-ra majd ennek az –os kicsinyito kepzovel valo ellatasa. Azaz hivatkozas a Bartal azonosnevu fiara, a “kis Bartal”-ra. Ily modon az 1500-as evek eleje ota a Mogh csalad azon leszarmazottai amelyek az 1453-ban megadomanyozott Bertalan hason nevu fiatol eredtek a csallokozi Nagymadon kepezik a Mogh nemzetseg Bartalos agat, a nagymadi Bart[h]alosokat.

A varbogyai Bart[h]alosok

Dokumentumok sugalljak, hogy az 1300-s evek ota, vagy talam mar korabban is, kivandorlas folyt a hajdani Madrol. Valoszinu hogy ennek tobb oka volt, amelyek egyenkent vagy parosulva serkentettek egyeseket szulofoldjuk elhagyasara. Ilyenek lehettek a helyi gazdasagi forrasok elegtelensege a novekvo nepesseg ellatasara, hadjaratok folytan idegen teruleten kapott birtokadomanyok, ingatlanok vasarlasa Mad teruleten kivul ahova a gyerekek lettek letelepitve, mas videkrol vett feleseg es annak hazatajan valo letelepedes, kikozosites, politikai esemenyekben valo reszvetel okozta menekules, avagy egyszeruen csillapithatatlan wanderlust. Ez az exodus a mai napig folytatodik.

Olah Miklos esztergomi ersek es kiralyi helytarto 1563-bol szarmazo adomanylevele

a nagymadi Barthalos Simon reszere Varbogya falubirtokban levo birtokara

A Magyar Orszagos Leveltar szivessege folytan.

1551 majus 21-en a Nagymadon lako Bart[h]alos Simon es fiai Benedek, Peter, Janos es Mate foldet vasaroltak a kozeli Varbogya vagy Nemesbogya neven ismert Komarom varmegyei kozsegben es oda is koltoztek. 1563 februar 2.-an Olah Miklos esztergomi ersek es kiralyi helytarto megerositette oket varbogyai birtokukban es tovabbi adomanyban reszesitette oket. Az errol kiadott szep diploma eredetije a Magyar Orszagos Leveltarban van megorizve. A Varbogyara attelepult Simon leszarmazottai kepezik azon Bart[h]alosokat akik bogyai vagy varbogyai-kent vannak nevezve. Megjegyzem itt, hogy mi az ugynevezett “szapi Bartalosok” ezen Simon leszarmazottai vagyunk.

A nagymadi es varbogyai Bogyayak

A Varbogyara attelepult Barthalos Simon dedunokaja, Janos magat hol Barthalosnak, hol Bogyaynak nevezte es jelentos birtokkal rendelkezett a Csallokozben amelyek Nagymadon, Varbogyan, NagyPadanyban, Szapon, Dercsiken, FelBaron, stb. terultek el. Ezen Janos Gergely nevu fianak ugyancsak Gergely nevu fia volt azon Gyorgynek az apja aki valamikor az 1600-as evek vege fele Zala varmegyebe telepult at es mint Bogyay Gyorgy a sumegi var kapitanya lett, kiralyi jutalmazasban reszesult uj nemesi cimerrel es foldadomannyal Zalaban. Ezen Bogyay Gyorgy es Jozsef nevu fia valtak a mai nagymadi es varbogyai Bogyay csalad megalapitojava.

Az 1655 evi nagymadi adomany illetve foldbirtoklas megerositese

Egy 1655 junius 12.-en kiadott okmanyban III. Ferdinand kiraly egy adomanylevelnek nevezett bizonysaglevelben megerositette 21 nagymadi birtokos ferfinek oroklesen alapulo teljes tulajdonjogat Nagymad telepules egeszere amint azt eleik hosszu idon at gyakoroltak. Ezen egyenek nyilvanvaloan a Mog nemzetseg tagjai voltak akik habar most mar uj es kulombozo vezeteknevekkel vannak megjelolve, oroklodesi jogukat megtartottak. A kovetkezo nevek, az itt megadott felsorolasban, szerpelnek az okmanyban: BARTHALOS Gergely, Janos, Gyorgy, Matyas, Jakab, Pal es Mihaly; MARKUS Istvan, Balint es Adam; VACZY Istvan, Janos es Mihaly; BOZOKY Pal; LASZLO Gergely; GERGELY Matyas es Gergely; BAGA Mihaly; MADY Mihaly; KOVATS Janos es Marton valamint PODA Istvan.

Az okirat azon az alapon nevezheto adomanylevelnek, hogy uj szemelyek vannak megerositve annak a foldnek a tulajdon jogaban es nemessegukben amelyet mint orokosok birtak es hasznaltak.

Ezen szemelyek kozul Barthalos Gergely, Janos es Gyorgy elodeit ismerjuk. Janos es Gyorgy Gergely fiai voltak. Gergely azon modos Bart[h]alos Janosnak volt a fia akit fentebb emlitettunk mint tobb helysegben ingatlant biro egyent es aki az 1551-ben Nagymadrol Varbogyara koltozott Barthalos Simonnak a leszarmazottja. Ok tehat a varbogyai Bartalosok koze sorolandok. Mi ezen Gergely es fia Gyorgy leszarmazottai vagyunk, tehat szinten az ugynevezett varbogyaiak soraba szamitunk. Azaz, a Bogyayakhoz hasonloan, mi is “nagymadi es varbogyai” vagyunk. A masik negy ezen oklevelben amlitett Barthalos (u.m. Matyas, Jakab, Pal es Mihaly) leszarmazasat nem tudjuk. Ok minden valoszinuseg szerint a nagymadi aghoz tartoznak. A tobbi nem Bartalos vezeteknevet viselo szemelyrol akik a fennti okiratban meg vannak nevezve annyit tudunk, hogy velunk azonos nemzetsegbol valok es eleinkhez hasonloan 1655-ben foldbirtokkal rendelkeztek Madon.

Az utokorban sokak szamara ez az okmany igen nagy fontossagot nyert. Ugyanis az 1724-es 1754-es nemesi igazolasok soran, vagy pedig amikor egy Bartalos egy masik megyebe koltozott es ott nemesi kivaltsagait elismertetni kivanta ugy elegendo volt ha szamazasat valamelyik ezen iratban emlitett egyenhez vissza tudta vezetni. Ez ala huzza azon megallapitast, hogy Magyarorszagon a foldbirtoklas volt tortenelmileg a legkorabbi jelvenye a hatalomnak es az is maradt. Amig nemesseg adomanyozasa megtortenhetett cimer adomanyozassal vagy cimer adomanyozasa nelkul, avagy foldadomanyozassal vagy anelkul, addig a nemesi kivaltsagok megszunese elottig, azaz 1848-ig, kiralyi foldadomany birasa mindig es onmagaban is nemesseget jelentett.

Az 1720 esztendei nagymadi foldbirtoklas megerositese

1719 oktober 24.-en V. Karoly kiraly utasitotta a pozsonyi kaptalani hivatalt egy bizonysag level kiallitasara az akkor Nagymad falut biro egyenek szamara. Ezen irat 1720 junius 14-en lett kiadva, szovege szoszerint magaban foglalja a fontebb amlitett 1655 junius 12.-en kiadott kiralyi birtokmegerositest is. Kifejti, hogy 1720-ban Nagymadot az 1655-ben felsorolt foldtulajdonosok leszarmazottai jogosan birjak es ezeket nev szerint fel is sorolja. Neveik igy es ilyen sorrendben vannak megadva: BOGYAI BARTALOS Istvan, Gergely es Imre; BARTALOS Peter, Gyorgy, Janos, Istvan es Andras; NAGYMADI BARTALOS Gergely es Istvan; MARKUS Ferenc, Pal es Imre; VACZY Gergely; BOZOKY Gyorgy; LASZLO Gergely; NAGY maskeppen GERGELY Istvan es Gergely; MADY Ferenc es KOVACS Gergely.

Ezek szerint 1720-ban Nagymad foldjeit meg mindig a hajdani Mog nemzetseg leszarmazottai birtak. Ez a helyzet azonban mar nem tarthatott sokaig. Midon az egyeni birtoklas joga torvenyileg biztositva lett, a fold az orokosok kozott foldarabolodott akik azutan a folddel tetszesuk szerint bantak. Mivel eladasra vagy elzalogositasra adott fold uj gazdaja akarki lehetett aki nemes volt, igy a falu birtokosai kevertte valtak; a falu foldje fokozatosan megszunt egy nagycsalad tulajdona lenni.

Megjegyzem, hogy az 1720-ban kiadott kiralyi bizonysaglevelben felsorolt Madban birtoklo egyenek kozott nem szerepel osom. Elodeimet ugyanis akkor mar a kornyekbeli Szap kozsegben talaljuk.

A Gyor megyei Szap kozseg Bart[h]alosai

[Nagyapam es a kovetkezo kepes levelezolapokrol vett szapi fenykepek az 1940-es evek elejerol valoak}

Szap,

Bartalos MihalY,

a nagyapam

ELT 1873-1945

A Duna eszaki partjan fekvo Szap kozsegben 1582-bol tudunk emlitest egy kurialis nemes Barthalos Istvanrol es annak Agatha nevu felesegerol (Gecsenyi, L.: Gyor varmegye nemesi kozgyulesi es torvenykezesi jegyzokonyveinek regesztai 1580-1616. Gyor 1990). Az 1600s evek kozepen azonban a Barthalos alias Bogyay Janos fia Barthalos alias Bogyay Gergelyrol tudomasunk van ugy is mint nagyobb szapi birtokosrol.

Neki Barthalos Gyorgy nevu fia Szapon telepedett le aki szapi birtokat ket kulombozo hazassagbol szuletett fia, Istvan es Ferenc kozott osztotta meg. A mai szapi Bartalosok ezen ket feltestver leszarmazottai.

A mi elodunk az 1680-ban szuletett Barthalos Ferenc volt. Edesapam, Dr. Bartalos Mihaly, az utolso volt eleim kozul aki meg Szapon szuletett (1902-ben). En mar Pozsonyban szulettem (1935).

Legidosebb fiaim, Mihaly, szulohelye a nemetorszagi Heidelberg(1959), masodik fiam Gabor az USA Baltimore nevu varosaban szuletett,(1965) Gergely, a harmadik fiam, pedig Washington, DC-ben (1968). Az unokaim, Mihaly fiam es felesege Lili gyermekei, Andre (2000) es Bruno (2005) pedig meg messzebb, San Franciscoban kerultek e vilagra. [2006-10-04]

[by DanMcCarthy]

Vissza a Tartalomjegyzekhez